Forgószék: nem bútor, hanem termelőeszköz

[:hu]

Az ülőmunkát végző ember egészsége és kényelme szempontjából nézve a széke a legfontosabb munkaeszköze. Az irodai munka körökben már 1999 óta létezik szabályozás a számítógépes munkahelyek kialakítására – 50/1999. (XI.3) EüM rendelet –, mert az illetékes állami vezetés már akkor felismerte, hogy fontos az ülőmunkát végző emberek egészségének megőrzése. E szabályozás az akkori viszonyok közepette előremutatónak számított, ma már viszont csupán az elvárható minimumnak tekinthető, és aktualizálása lenne időszerű.

A számítógépeknek a munkaszervezés, munkavégzés és kommunikáció terén betöltött szerepe forradalmi módon nőtt az elmúlt negyedszázadban, aminek következtében az emberek még sokkal nagyobb arányban és hosszabb időtartamban valamilyen széken és egy monitor előtt ülve töltik munkaidejük, sőt, az ébren töltött idejük nagy részét. Ugyanezen negyedszázad alatt a komfortos és egészség-megőrzésre alkalmas – egy szóval ergonomikus – forgószékek terén is hasonlóan jelentős technikai előrelépések történtek.

Azonban a gazdasági válság miatt sok helyen, a vállalatok és a közintézmények körében egyaránt, még a 15 évvel ezelőtti feltételeknek sem felelnek meg teljes mértékben. Ennek oka részben forrás szűke, részben az ülőmunka feltételeinek és a munkahatékonyságnak, valamint a hosszú távú egészség-megőrzés összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása, vagy e tényezők alábecsülése. Az ülő eszköz jelentőségét a következő hasonlattal lehet jól szemléltetni: Egy személygépkocsinak mint az ember helyváltoztatását szolgáló eszköz-együttesnek a motoron, karosszérián, futóművön kívül elengedhetetlen részét képezik az ülések is. Ehhez hasonlóan, a számítógépes munkavégzéshez, illetve a digitális dimenziókba való behelyeződéshez az embernek mint biológiai lénynek egy megfelelő eszköz-együttesre van szüksége, amelynek a különböző informatikai eszközök mellett, nélkülözhetetlen részét képezi a forgószék, vagy még kifejezőbb szóval az ülőgép is.

Az ülve dolgozó emberek számára a jelenleginél jobb, valóban ergonomikus ülőalkalmatosság biztosítása révén a következő célokat lehet egyidejűleg elérni:

  • Jobb munkahelyi közérzet – az ember hatékonyabban termel, az egyéni (és vállalati) értéktermelés már rövidtávon gyarapodik.
  • Egészségmegőrzés – középtávon a túl sok és rossz ülésből eredő problémák elmaradása kevesebb hiányzást hoz és táppénzt visz, a vállalat hatékonyabban termel.
  • Egészségmegőrzés – a társadalom egészségügyi ellátási (tb) kiadásai hosszútávon csökkennek, az általános egészségi (jóléti) színvonal emelkedik.

Ezek által az ergonomikus munkaszékek mint termelési és mint egészségmegőrzést befolyásoló eszközök egyénileg, gazdaságilag, társadalmilag egyaránt hasznos célt szolgálnak. Ennek megfelelően célszerűbb a munkaszékekre nem bútorként, hanem gépként, ülőgépként, sőt termelőeszközként tekinteni.

Olajos Tibor, Sustik Ferenc

[:en]

Az ülőmunkát végző ember egészsége és kényelme szempontjából nézve a széke a legfontosabb munkaeszköze. Az irodai munka körökben már 1999 óta létezik szabályozás a számítógépes munkahelyek kialakítására – 50/1999. (XI.3) EüM rendelet –, mert az illetékes állami vezetés már akkor felismerte, hogy fontos az ülőmunkát végző emberek egészségének megőrzése. E szabályozás az akkori viszonyok közepette előremutatónak számított, ma már viszont csupán az elvár ható minimumnak tekinthető, és aktualizálása lenne időszerű.

A számítógépeknek a munkaszervezés, munkavégzés és kommunikáció terén betöltött szerepe forradalmi módon nőtt az elmúlt negyedszázadban, aminek következtében az emberek még sokkal nagyobb arányban és hosszabb időtartamban valamilyen széken és egy monitor előtt ülve töltik munkaidejük, sőt, az ébren töltött idejük nagy részét. Ugyanezen negyedszázad alatt a komfortos és egészség-megőrzésre alkalmas – egy szóval ergonomikus – forgószékek terén is hasonlóan jelentős technikai előrelépések történtek.

Azonban a gazdasági válság miatt sok helyen, a vállalatok és a közintézmények körében egyaránt, még a 15 évvel ezelőtti feltételeknek sem felelnek meg teljes mértékben. Ennek oka részben forrás szűke, részben az ülőmunka feltételeinek és a munkahatékonyságnak, valamint a hosszú távú egészség-megőrzés összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása, vagy e tényezők alábecsülése. Az ülő eszköz jelentőségét a következő hasonlattal lehet jól szemléltetni: Egy személygépkocsinak mint az ember helyváltoztatását szolgáló eszköz-együttesnek a motoron, karosszérián, futóművön kívül elengedhetetlen részét képezik az ülések is. Ehhez hasonlóan, a számítógépes munkavégzéshez, illetve a digitális dimenziókba való behelyeződéshez az embernek mint biológiai lénynek egy megfelelő eszköz-együttesre van szüksége, amelynek a különböző informatikai eszközök mellett, nélkülözhetetlen részét képezi a forgószék, vagy még kifejezőbb szóval az ülőgép is.

Az ülve dolgozó emberek számára a jelenleginél jobb, valóban ergonomikus ülőalkalmatosság biztosítása révén a következő célokat lehet egyidejűleg elérni:

  • Jobb munkahelyi közérzet – az ember hatékonyabban termel, az egyéni (és vállalati) értéktermelés már rövidtávon gyarapodik.
  • Egészségmegőrzés – középtávon a túl sok és rossz ülésből eredő problémák elmaradása kevesebb hiányzást hoz és táppénzt visz, a vállalat hatékonyabban termel.
  • Egészségmegőrzés – a társadalom egészségügyi ellátási (tb) kiadásai hosszútávon csökkennek, az általános egészségi (jóléti) színvonal emelkedik.

Ezek által az ergonomikus munkaszékek mint termelési és mint egészségmegőrzést befolyásoló eszközök egyénileg, gazdaságilag, társadalmilag egyaránt hasznos célt szolgálnak. Ennek megfelelően célszerűbb a munkaszékekre nem bútorként, hanem gépként, ülőgépként, sőt termelőeszközként tekinteni.

Olajos Tibor, Sustik Ferenc

[:]

Megosztás:

Ezek is érdekelhetnek

2021.11.08.

Az ülőlap milyensége nagyban befolyásolja egy szék kényelmét.Ebben a hírlevélben bemutatjuk, a különböző ülőlap megoldásokat, amelyekkel találkozhatsz az Antares kínálatában. Milyen egy..

2021.11.08.

Mind a kárpitozott, mind a hálós háttámláknak megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Hogy kinek melyik a jobb választás, függ a felhasználási..

2016.01.13.

A naphosszanti egy helyben ülést, más modern vívmányaik mellett, a legújabbkori emberek találták föl néhány évtizede. De már bánják. Sőt, néhányan közülük..

2018.04.06.

Mai világunkban egyetlen dolog állandó, a változás. Változnak a teendőink, a szokásaink, a környezetünk, és változunk mi magunk is. Ahhoz, hogy az..

2018.06.12.

  Akár irodában, akár otthonról dolgozol, a napod nagy részét az asztalnál, a székben ülve töltöd. Ezek a tárgyak a mindennapi használat..

2015.05.05.

Az állatok lenyúzott és kidolgozott bőrét már az őskorban is használta az ember; ez a legősibb burkolóanyag. A kiváló minőségű bőr korlátozott..