50/1999. (XI.3.) EüM rendelet

Magazinunk első számában idéztük az 50/1999. EüM rendeletet, amely a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit foglalja össze. E rendelet legfőbb erénye maga a léte, hogy legalább van valami támpont, ami még ha igen alacsonyan is, de meghúzza a munkára már elfogadható és elfogadhatatlan műszaki színvonalú irodaszékek között a határvonalat. A rendelet hátránya, hogy már kiadásakor sem számított előremutatónak, igaz, az internetes boom, és avval a számítógépek tömeges elterjedése és az átlagos ülésidő jelentős növekedése az ezt követő években történt.

Érdekessége, hogy a billentyűzetre ugyanúgy 4 mondást tesz, mint ahogyan a munkaszékre is, sőt, ez utóbbi 4 kitétel közül igazából csak 3 vonatkozik a székre. Íme, bemutatjuk magát a rendeletet. És reméljük, már nem sokáig marad érvényben e meghaladott tartalommal, hanem – az ülőmunkát végző milliók érdekében – rövidesen felülírásra kerül!

50/1999. (XI.3.)EüM rendelet
1. BERENDEZÉSEK

1.1. Általános rendelkezés

A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

1.2. Képernyő

a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.

b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.

c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.

d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.

f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

1.3. Billentyűzet

a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.

b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.

c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében.

d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.

1.4. Munkaasztal vagy munkafelület

a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.

1.5. Munkaszék

a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.

b) A szék magassága legyen könnyen állítható.

c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.

d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

Megosztás:

Ezek is érdekelhetnek

2015.05.05.

Magazinunk első számában idéztük az 50/1999. EüM rendeletet, amely a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit foglalja össze. E rendelet legfőbb erénye maga..

2015.05.05.

Egyre többen érezzük, hogy a mozgásszegény életmód negatív jelzéseket ad testünknek. Hol itt fáj, hol ott görcsöl, vagy amott zsibbad el egyik..

2022.01.18.

Ha irodai munkát végzel, és gyakran tapasztalsz hát vagy nyakfájdalmat, nem vagy egyedül. Az ezzel foglalkozó kutatások szerint a képernyő előtti munkát..

2018.03.08.

Egy izgalmas magyar találmány rövid bemutatása Ahogy környezetünk, szokásaink, napirendünk, megoldandó feladataink is folyamatosan változnak, testünk és a komfortigényünk is napról napra..

2021.11.08.

Az ülőlap milyensége nagyban befolyásolja egy szék kényelmét.Ebben a hírlevélben bemutatjuk, a különböző ülőlap megoldásokat, amelyekkel találkozhatsz az Antares kínálatában. Milyen egy..

2022.01.25.

Az évezred elején a leginkább elterjedt irodatípus az egyéni, vagy pár embert egy irodába rendező elosztás volt. Ez a klasszikus irodatípus a..